Isten patikája

Manapság, amikor az emberiség nagy része messze eltávolodott a természetes életmódtól, és a helytelen életvitel a fenyegető megbetegedések lehetőségeit rejti magában, vissza kellene térnünk gyógynövényeinkhez, melyekkel a Teremtő az ő végtelen jóságában az idők kezdete óta megajándékoz bennünket. Kneipp tisztelendő könyveiben arról beszél, hogy "minden betegségre van gyógynövény"!
Mindenki megőrizheti tehát az egészségét, naponta vagy kúrasze­rűen fogyasztja a belőlük készített teafőzetet, kivonatukat pedig bedörzsölésre vagy borogatásra használja, dunsztkötésként vagy fürdővízbe keverve alkalmazza.


 Egészséget nyújt egész évben a "gyógynövények királya"!


Lassan a hivatalos orvostudomány is kezd a természetes gyógymódok felé fordulni. A második világháború után az orvosok gyakorlatilag tehetetlenek voltak a tuberkulózissal és a veseelégtelenséggel szemben. Aztán jött a nagy változás: bevezették a gyógyászatban az antibiotikumokat - és ma már bizony ezen »áldozáshozók« részben túlzott, részben téves alkalmazásának negatív következményei­vel kell küszködnünk. Ehhez járul a gombás megbetegedések elszaporodása, melyet a normális biológiai egyensúly megbomlása, a túlzásba vitt gyógyszerezés és az egyéb környezeti hatások váltanak ki".
A felelősség-tudattól áthatott orvosok többsége óva inti a betegeket a túlzott gyógyszer fogyasztásátóI. Különösen arra hívnám fel ismételten a figyel­met, milyen veszélyesek lehetnek a fájdalomcsillapító tabletták. Rengeteg ember szedi ezeket orvosi ellenőrzés nélkül, és okoz magának olykor súlyos szervi ártalmakat. A tartósan szedett vérnyomáscsökkentő szerek például a nőknél mellrákot okozhatnak, mint azt három, egymástól függetlenül tevékenykedő kutatócsoport Bostonban, Bristolban és Helsinkiben megállapította.
Szeretném most mindenki számára hozzáférhetővé tenni a fontosabb gyógynövé­nyek hatótóerejét, Kovács Péter Zoltán: Kátyás Anna gyógyfüves tudománya könyvét felhasználva -segítő kezet nyújtva gyógyulásukhoz. Emberileg felemelő érzés a sorvadás reménytelenségéből saját erőnkkel és akaratunkkal gyógynövényeink isteni jóvoltából kiutat találni. Egészsé­günk visszanyerése, az érte magunkra vett felelősség olyan mértékben növeli az emberi önbecsülést, hogy az lassan kivezeti a beteget reménytelennek tűnő helyzetéből.
Nem túlzás, ha Kneipp tisztelendő írásaiban azt állítja, minden betegségre van gyógynövény. Minél tovább foglalkozom a gyógynövényekkel, annál több csodát érek meg. Mennyivel egészségesebbek és életvidámabbak lehetnénk mi mindannyian, ha több megértést tanúsítanánk a gyógynövények iránt. A tudatlanok szemében ezek persze csak gyomok.
Remélem soraim bátorítást és vigaszt nyújtanak, hogy az ember akkor is számíthat az lsten patikájára, ha az orvosok már lemondtak a betegről.

Mennyit ülsz?

Mennyit ülsz naponta? Mutatjuk, mekkora esélyed van egy súlyos betegségre

Kelj fel a székből most! Egy újabb okot találtak rá a kutatók.

Szerző: Horváth Eszter

Forrás: Femina.hu

Tudjuk, hogy a mozgásszegény életmód közvetlen kapcsolatban áll a keringési rendszert érintő betegségekkel, az aranyérrel, a túlsúly kialakulásával és még számos más betegséggel.

Az azonban kevésbé nyilvánvaló, hogy a zsírmáj - amelyet legtöbben a túlzott alkoholfogyasztással hoznak összefüggésbe - kialakulásban is szerepet játszik.


Élj egészségesen egész évben!

Napi 10 órát töltesz ülve?

Nemrégiben jelent meg az a tudományos kutatás a Journal of Hepatology című szakmai folyóiratban, melynek eredményei szerint az, aki napi 10 órát vagy annál többet ül, 9%-kal nagyobb valószínűséggel számíthat nem alkoholeredetű zsírmáj kialakulására - azokhoz képest, akik 5 óránál kevesebb időt töltenek ülve.
A kutatás során összesen 140 ezer embert vizsgáltak, és arra jutottak, hogy természetesen az ülő életmódtól függetlenül a rendszeres sport is sokat számít: a fizikai aktivitás 20%-kal csökkenti a betegség kialakulásának rizikóját.
- Az emberi testet mozgásra tervezték, nem csoda tehát, hogy az inaktivitásnak közvetlen élettani hatásai mutathatóak ki - mondta Michael Trenner, a Newcastle-i Egyetem professzora.

Túlevés

Az ünnepi étkezés káros hatásai

Az ünnepi időszakban sokan hajlamosak a túlevésre, túl sok édesség és alkohol fogyasztására, ami eltérő a mindennapi étkezéstől… Pedig sokak számára a napi rutin sem a legegészségesebb. Ez az étrendi váltás számos negatív hatással járhat.
Rögtön az elején megemlíteném, hogy a lakosság nagy része szed valamilyen gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt, melyek felszívódása és hatása nagymértékben változhat az étkezés következtében. Most azonban a fő téma nem ez, így ennek részleteibe nem megyek bele. Érdemes azonban a gyógyszerek beszedésének idején, és módján nem változtatni és kerülni kell az alkohollal együtt történő bevételüket.


Egészséget az egész családnak!

Az a bizonyos túlevés!

Először a túlevésről szólnék, mely nem csak az ünnepek alatt probléma, bár akkor még fokozottabb lehet. Sokan az evéssel az érzelmi vágyaikat (éhségüket) csillapítják, mert végül a lelki éhség valódi éhségként nyilvánul meg. Az étel azonban csak rövid távú megoldást nyújt, miközben a lelki éhség egyre tovább növekszik. Mivel a valódi ok nem talál megoldásra, újabb és újabb adagokat kívánnak, és ez vezet a túlzott mértékű táplálékbevitelhez. A másik probléma, hogy a pillanatnyi „éhség” csökkentő hatása miatt végül látszólag mindenre gyógyír lehet az evés. Eszünk, ha megbántanak, ha szomorúak, ha fáradtak vagyunk, de akkor is, ha csak unatkozunk. 



Ez a kis bevezető ugyan nem az ünnepekről szól, de mégis ide tartozik. Az ünnepi túlevésre is azok hajlamosabbak ugyanis, akik az evést a mindennapjaikban is lelki problémáik elnyomására használják. Így mondhatnám azt is, hogy öndiagnózisra is alkalmas ennek megfigyelése, és az ünnepi pihenés során érdemes elgondolkoznunk valódi problémáinkon, főként kapcsolataink minőségén. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy kapcsolatainkat felfrissítsük, mert nemcsak a szeretet, hanem a megbocsátás ideje is ez.

Az ünnepek alatt nem csak többet eszünk, de többfélét is

Olyan ételeket fogyasztunk, melyeket a mindennapokban nem vagy csak ritkán. Általában több helyen is megfordulhatunk, ahol többféleképpen készül még ugyanaz az étel is. Ha valamihez nem vagyunk hozzászokva az emésztési zavarokhoz vezethet. E mellett rejtett étel intoleranciák vagy akár allergiák is felszínre kerülhetnek. Ezek a folyamatok a bélrendszer teljes egészére kihatnak. A gyomor szintjén a reflux okozhat panaszt, melynek súlyossága függ az édességek, alkohol és zsíros ételek fogyasztásától. A zsíros ételek fokozott epeürülést okoznak, mely az epés panaszok gyakoriságát és súlyosságát növelheti. A bélflóra egyensúlyának felborulása a teljes hasra kiterjedő panaszokat okozhat, fokozott gázosodás, hasi fájdalom, görcshajlam, vagy hasmenés, esetleg székrekedés képében. A bélflóra egyensúlya meghatározza védekező képességünket is, így a januári járványok legalább annyira felelőssé tehetők azokért, mint a hideg idő. Az étkezési kilengéseket nem lehet elkerülni, nem is kell, hisz ez most lelki egyensúlyunkhoz is szükséges lehet.

A fenti hatásokat azonban ellensúlyozhatjuk étrend-kiegészítőkkel

• A teljes ünnepi időszak alatt érdemes probiotikum készítményeket fogyasztani. Ezek tartalmazzák a bélrendszerünk számára jó baktériumokat, melyek bevitelével ellensúlyozhatjuk a diétahiba miatti rossz bacik túlburjánzását.
• Tartsunk magunknál sok összetevős emésztőenzimet is, melyből akár kettőt is érdemes bevenni, még a nagyobb étkezések előtt. Étkezés után is érdemes még bevenni azokat, de ne várjuk meg velük a panaszokat.
• Ha tudjuk, hogy alkohol fogyasztunk érdemes valamilyen homoktövist vagy máriatövist tartalmazó étrend-kiegészítőt fogyasztani, mely nem csak segíti a májat az alkohol lebontásában, de védi is azt az alkohol okozta károsító hatásoktól.

A fentiek figyelembevételével nem csak az ünnepet, de az utána következő pihenést, illetve az újévi munkakezdést is kellemesebbé tehetjük.

Dr. Gulyás Tamás

Tényleg a cukor?

A megdöbbentő igazság agyunk csendes gyilkosairól

Az Egyesült Államokban milliókhoz jutott el az a bestseller, amelynek neurológus és táplálkozási szakértő szerzője egy sor pszichiátriai népbetegségért egyedül a szénhidrátokat teszi felelőssé.



Egészséget egész évben!

 

Tényleg a cukor és a glutén tehet mindenről? 

Dr. David Perlmutter orvosi körökben is elismert ideg- és táplálkozástudományi szakember. A saját magáról elnevezett egészségcentrum, a Perlmutter Health Center szakmai igazgatója tavaly szeptemberben jelentette meg Grain Brain (Gabonaagy) című könyvét, amely novembertől kezdve a New York Times bestsellerlistáján szerepelt. A könyv tulajdonképpen táplálkozási útmutató, amely egyszerű és könnyen követhető életvezetési receptet kínál jó néhány, mindannyiunk által rettegett betegség – egyebek között az Alzheimer-kór, a depresszió, a szorongás és a figyelemzavar-hiperaktivitás (ADHD) – ellen.
Az alcím magába sűríti a könyv üzenetének lényegét: A megdöbbentő igazság a lisztről, a szénhidrátokról és a cukorról, agyunk csendes gyilkosairól. Perlmutter a hazánkban is hódító paleolit táplálkozást viszi a végletekig, amikor azt állítja: nemcsak a búzát, de mindenféle gabonaneműt ki kell irtanunk étrendünkből, mert az általuk okozott gyors vércukorszint-emelkedés tehető felelőssé az agyi károsodások széles spektrumáért. Szerinte ebből a nézőpontból a gluténmentes diétákban ajánlott és széles körben egészségesnek gondolt gabonahelyettesítők – mint a quinoa vagy az amaránt – épp olyan kártékonyak, mint a főmumusnak kikiáltott búza.
Ha a szénhidrátok okozta rombolást el akarjuk kerülni – viszi tovább a gondolatmenetet Perlmutter –, akkor kalóriabevitelünkben radikálisan meg kell változtatnunk a szénhidrátok, fehérjék és zsírok arányát. Míg az átlagos amerikai összkalóriáinak a 60 százalékát szénhidrát, 20-20 százalékát pedig fehérje és zsír formájában fogyasztja el, Perlmutter szerint az ideális, paleolit kori 20 százalék fehérje – 75 százalék zsír – 5 százalék szénhidrát megoszláshoz kellene közelítenünk. Ez a konkrétumok szintjén azt jelenti, hogy az általa megengedett napi szénhidrát-bevitel 50–80 grammra, vagyis egy adag gyümölcsre korlátozódik. Táplálkozásunk gerincét – vallja – a „jó fajta zsírok forrásai, mint az olívaolaj, az avokádó, a vadon élő halak, az organikusan termesztett olajos magvak és a tápanyagban gazdag zöldségek” kellene, hogy alkossák.

A glutén a fő ellenség

A glutén még külön is megkapja a magáét Perlmuttertől. Elmélete szerint az elbutulás és a többi, ma népbetegségként pusztító neurológiai probléma gyökere az, hogy az emberek az utóbbi 40 évben gluténfüggővé váltak, és a glutén a szénhidrátokkal karöltve olyan gyulladásos elváltozásokat okoz az agyban – elsősorban azáltal, hogy áteresztővé teszi az érzékeny agyi erek normálisan szoros védvonalat képező belső rétegét –, amelyek az Alzheimer-kórtól kezdve a Parkinsonon át a szklerózis multiplexig bármilyen formában megnyilvánulhatnak.
A sajtó már augusztusban, tehát megjelenése előtt felkapta a bestsellergyanús kötetet. James Hamblin orvos, a patinás The Atlantic magazin egészség-rovatának főszerkesztője azonban – a könyv állításaival szemben érzett lényegi fenntartásai miatt – sokáig vonakodott ringbe szállni. Végül azonban belátta, hogy a könyvet övező ragályos léptékű érdeklődés mellett lehetetlen megúsznia állásfoglalás nélkül, ezért úgy döntött, egyetlen interjúban megszólaltatja magát Perlmuttert, továbbá a Perlmutter nézeteivel sokban rokonszenvező dr. Robert Lustig gyermek-endokrinológust, illetve két, a bestsellert bíráló orvost:Chris Kressert – aki amúgy maga is a paleolit nézetek terjesztője, a Your Personal Paleo Code (A te saját paleolit kódod) című könyv szerzője – és dr. David Katzot, a táplálkozástudomány elismert klinikai szaktekintélyét.

A gyógyszerlobbi és a mindenkori kormányok

Hamblin első kérdésére, miszerint mit gondol, vajon a Grain Brain miért váltott ki ilyen óriási visszhangot, Perlmutter hangsúlyozta: könyve nem a marketingnek köszönhetően vált ennyire népszerűvé, hanem mert végre az emberek kezébe adja azt a mentális egészségük szempontjából alapvető tudást, amelyet a fősodorbeli orvostársadalom mindeddig megtagadott tőlük. Mint elmondta: épp ideje, hogy az orvosok szembenézzenek azzal az igazsággal, amely a szakirodalomban már évtizedek óta kering. S valóban: állításainak alátámasztására Perlmutter lehengerlő szakirodalmi idézetgyűjteménnyel rendelkezik. Saját honlapján tekintélyes listát olvashatunk a nézeteit igazoló, megannyi tekintélyes folyóiratban megjelent közleményről. A New England Journal of Medicine-ből például azt a 2013-as cikket citálja, amely szerint már a csekély mértékben emelkedett vércukorszint is az elbutulás rizikófaktora, s ez a nem diabéteszes emberekre is vonatkozik. Szerinte ez csak egy azon bizonyítékok sorából, amelyek felfedik, hogy a szénhidrátok az okozói a legfontosabb degeneratív betegségeknek, így az Alzheimer-kórnak és a szívbetegségnek, sőt még a daganatoknak is.

„Az egész nem is lehetne egyszerűbb” – magyarázza a doktor.„Szénhidrátban szegény étrendre van szükségünk, ezzel mérsékeljük a diabétesz kockázatát, s egy csapásra az Alzheimer rizikóját is a felére csökkentjük. […] Csakhogy ezt eltitkolják előlünk. Bátorítanak, hogy együnk egészen nyugodtan, amit csak akarunk. Együnk bármit, ami tetszik. Együnk, aztán majd kifejlesztenek nekünk valami mágikus pirulát, ami meggyógyítja minden betegségünket. Igen ám, de az Alzheimerre nincs ilyen pirula.”
A szerkesztő a beszélgetésnek ezen a pontján úgy érezte, interjúalanya az összeesküvés-elméletek ingoványos talajára csalogatja őt. Perlmutter később további egyértelmű célzásokat tett arra, hogy az elhallgatás részben a gyógyszerlobbi, részben a mindenkori kormányok lelkén szárad. „Nem kell különösebben megerőltetni a fantáziánkat, hogy kitaláljuk, ki ígéri a pirulát. Nem igényel sok fejtörést, hogy rájöjjünk, kinek az érdeke elhitetni velünk, hogy majd egy pirula formájában érkezik a megoldás.”
„A kormány pedig 1992-ben kiadta az ukázt: együnk kevesebb zsírt. Egy lélegzettel azt is kimondták: együnk sok szénhidrátot. Tíz éven belül a diabéteszes esetek száma az USA-ban megháromszorozódott. […] Egyétek csak a jó kis gabonát, mondta a kormány, egyetek minél többet a sok jóból, amit a Mezőgazdasági Minisztérium termel nektek, meglátjátok, jót fog tenni.”
Hamblin érdeklődött, vajon ismeretesek-e olyan klinikai tanulmányok, amelyek összefüggést tárnak fel a glutén és az említett neurológiai kórképek bármelyike – az Alzheimer, az ADHD vagy bármelyik másik – között. Az interjúalany erre egy, az 1970-től 2005-ig terjedő időszakban 13 esetet feldolgozó, 2006-ban megjelentetett esettanulmányt említett, amely „lehetséges összefüggést” mutatott ki a glutén és a demencia között – a súlyosan gluténérzékeny, cöliákiás betegek speciális csoportjában.

Zsír kell az agynak?

Perlmutter könyvének legfontosabb üzenetét az alábbiakban határozza meg: tartsuk tiszteletben génjeink örökségét! Érvelésében újra meg újra kétmillió éves vadászó-gyűjtögető múltunkra utal vissza, melyben az utóbbi tízezer év szénhidrátbőséget termelő mezőgazdasági forradalma csupán kései elhajlás. Mivel a túlzott bőség előtti régi szép időkben testünk sosem jutott megfelelő mennyiségű kalóriához, különösen nem szénhidrát formájában, szervezetünk lényegében az éhezés állapotára rendezkedett be, sőt e körülmények között teljesít optimálisan. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő mechanizmusaink, amelyek ezen állandósult szükségállapotban aktiválódnak, védő hatást fejtenek ki agyunkra. S mivel a szervezet néhány napnyi éhezés alatt feléli szénhidrát-tartalékait, és zsírtüzelésre tér át, Perlmutter egyértelműnek tartja, hogy agyunk preferált energiaforrása a zsír – pontosabban a zsírokból e körülmények között keletkező ketonok. Így jut arra a konklúzióra, miszerint kalóriabevitelünkben a zsíroknak kell játszaniuk a domináns szerepet, ha agyunkat formában akarjuk tartani.
A virtuális vita következő szereplőjéül Hamblin Chris Kesser népszerű paleolithívő egészségügyi tanácsadót választotta, akit a Grain Brain megjelenése után valósággal elözönlöttek a véleményére kíváncsi betegek. Kresser elmondja betegeinek: a szénhidrátszegény diéták és a mentális egészség kapcsolatát feszegető tanulmányok első eredményei ígéretesnek látszanak. Hangsúlyozza azonban azt is: önmagában abból, hogy a szénhidrátszegény étrend elősegíti egyes neurológiai bántalmak kezelését, nem következik egyenesen, hogy e bántalmakat eleve a szénhidrátok is okozzák. És mesélni szokott pácienseinek olyan természeti népekről is, amelyeknek a szénhidrátok jelentik az elsődleges tápanyagforrást, mégsem betegesek. „A Közép-Tanzánia északi részén élő hadzák, a panamai kunák, a csendes-óceáni szigetvilágban élő kitavák, a pápua új-guineai tukisenták vagy az Okinava prefektúrabeli japánok összes kalóriabevitelük jelentős részéhez magas természetes cukortartalmú táplálékokból, így gyümölcsökből, keményítős gumókból és mézből jutnak hozzá. Ennek ellenére e népek képviselői jellemzően karcsúak, fittek és mentesek a modern civilizációs betegségektől.”
Robert Lustigot az amerikai közvélemény a cukrok kemény ellenségeként ismeri. Hamblin kérdésére el is mondta: a maga részéről nincs kétsége a felől, hogy a tartósan magas vércukorszint, majd az ennek talaján kialakuló inzulinrezisztencia (2-es típusú diabétesz) az elbutulás egyik fő hajtóereje. „Az Alzheimer nem más, mint a metabolikus szindróma agyi megnyilvánulása” – summázta, majd magyarázatképpen hozzátette: mivel a sejtjeink energiatermelését végző sejtszervecskék, a mitokondriumok az agyban fordulnak elő a legnagyobb sűrűségben, bármi, ami a mitokondriumok funkcióját megzavarja, elsőként az agyban fogja éreztetni a hatását. S mivel a metabolikus szindróma gyökere a mitokondriumok működési zavara, Lustig szerint érthető, hogy a finomított szénhidrátok étrendbeli térhódítása nemcsak az anyagcsere-betegség, hanem az elbutulás járványszerű terjedését is magával hozta az utóbbi évtizedekben. Mégsem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, vajon Perlmutter állításai megállják-e a helyüket; mint mondta, Perlmutter talán rendelkezik olyan adatokkal, amelyeket ő nem ismer.

Mi a fenét ehettek, ami ennyire zsíros volt?

Hamblin legutoljára David Katzot, a Yale Egyetem Prevenciós Kutatóközpontjának alapító igazgatóját szólaltatta meg az ügyben. Mivel munkáiban Katz professzor is aranykorként szokott a paleolitikus érára hivatkozni, beszélgetésük elején a szerző bevallotta neki: sosem értette, miért tekint valaki vonatkoztatási pontnak egy olyan történelem előtti időszakot, amelyben az emberek várható élettartama alig haladta meg a 30 évet, és a legöregebbek is csak ritkán érték meg az ötvenet. Vajon nem elegendő magyarázat az öregkori betegségek, így az Alzheimer vagy a szívbetegség ritka voltára, hogy a kőkorban szinte nem éltek a mai mércével mérve idős emberek?
Katz szerint igenis van okunk arra, hogy a kőkori diétát tekintsük az emberi faj számára standardnak. Rámutatott: amikor az állatkerti szakemberek próbálják meghatározni az egyes állatok optimális étrendjét, akkor sem klinikai kísérleteket végeznek, inkább megnézik, mit esznek a fogva tartott példányok fajtársai a vadonban. Csakhogy – hangsúlyozta ugyanakkor – kevés dologban van egyetértés arra nézvést, pontosan mit és hogyan ettek kőkori eleink. „A legtöbben azt se tudjuk, tegnap mit reggeliztünk, nemhogy azt, mit csináltak az emberek százezer évvel ezelőtt.” És valóban – ért egyet a kétkedéssel a szakember –, mivel akkoriban az emberek negyvenéves korukig bezárólag befejezték földi pályafutásukat, az öregkori betegségek éppúgy nem léteztek, ahogy maga az öregkor sem létezett. „Semmi nem volt az étrendjükben, amiről bízvást kimondhatnánk, hogy az védte meg őket az Alzheimer-kórtól meg a hasonlóktól. Ez egyszerűen badarság.” Katz erősen vitatja továbbá Perlmutter azon becslését, miszerint a kőkori étrend 75 százalékban zsírból állt volna. Antropológiai kutatásokra hivatkozva állítja, hogy a főzőolajok felfedezése – tehát legkorábban a mezőgazdaság hajnala – előtt az emberek olajos magvakat csak kisebb mennyiségben, egyéb növényi részek kísérőjeként fogyasztottak. „Az ember természetes környezetében nem volt semmi, ami ilyen koncentrációban tartalmazott volna zsírt – hacsak az agy nem. Kizárólag állati aggyal táplálkoztak volna? Vagy mi a fenét ehettek, ami ennyire zsíros volt?”

Végül Katz rezignáltan hozzáfűzte: „Hogy őszinte legyek magához, kicsit szomorúnak találom ezt az egészet. Kezdeném azzal, hogy igazából kedvelem Perlmuttert. A neurodegeneratív betegségek terén végzett munkájában akad pár igazán izgalmas és újító szellemű dolog. […] Ezért aztán szomorú, hogy azt kell mondanom: ennek a könyvnek a nagy része nonszensz. Odáig teljesen egyetértek vele, hogy túl sok cukrot meg fehér kenyeret eszünk. De a történet további része arról szól, hogyan keres érveket a kedvenc elmélete mögé. És így nem lehet jó tudományt csinálni. […] Akkor vagy jó tudós, ha megpróbálod elfogulatlan módon elolvasni az irodalmat, és egy felsőbb nézőpontból ítéletet alkotni mindannak alapján, amit megtudtál. Márpedig itt nem érzem, hogy ez történt volna, és ismétlem, szomorú vagyok, mert látom, ahogy félrevezeti a közvéleményt."

Forrás: Tátrai Péter

Mi az oka?

Gyümölcsből és zöldségből kevesebbet eszünk a javasoltnál

A WHO ajánlása a napi 400 grammról 1990 óta van érvényben, de felmerült, hogy ennek akár a dupláját is el kellene fogyasztani.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 5 adag zöldség-gyümölcs elfogyasztása a kulcsa az egészséges életnek. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adatai szerint ennek alig több, mint a fele, 230 gramm fogy. Ausztráliában ezt az adagot már 7-re emelték – ők azt javasolják, hogy napi 5 adag zöldséget és 2 adag gyümölcsöt fogyasszanak a lakosok.


Egészséget egész évben! 

Nincs egyetértés a szakértők között

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakembere lapunknak elmondta, hogy nincs egyetértés a szakértők között, és vannak olyan országok is, ahol napi 10 adag zöldség-gyümölcs elfogyasztását javasolják.
– Az 5-7 adag zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne a teljesen egészségesnek nevezhető, főként hazánkban, ahol a lakosság jellemzően túlsúlyos – mondta Duli Viktória, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakértője. – A túlsúly egyik oka épp az, hogy rostszegényen táplálkozunk, de gabonából és finomított lisztből készült ételekből sokat veszünk magunkhoz. Hivatalosan Magyarországon is a WHO által meghatározott napi 5 adag van érvényben, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok többsége még ennyit sem fogyaszt.
A dietetikus szerint nehéz felmérni, hogy hazánkban pontosan hány gramm az egy főre eső zöldségfogyasztás, aminek egyik fő oka az, hogy sokan nem tudják, mi számít egy adag zöldségnek.

Mennyi egy adag zöldség?

– Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ha két szelet paprikát, vagy két karika uborkát raknak a reggeli szendvicsükbe, az már egy adag zöldség. Ez inkább csak ízesítőként szolgál, mint hogy valóban fedezné a rostszükségletet – magyarázta Duli Viktória.
A napi 5 adag azt jelenti, hogy minimum fél kilogramm zöldséget-gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk, lehetőleg több alkalomra szétosztva, friss formában – hiszen hőkezeléssel veszítenek a vitamintartalmukból.

A konzervnél jobb a gyorsfagyasztott zöldség

– Ha nem jutunk friss zöldséghez, válasszuk a gyorsfagyasztottat – ennél a módszernél a legkisebb a vitaminveszteség. A konzerves, üveges termékeket inkább kerüljük – javasolta a szakember. – A frissen préselt zöldség- vagy gyümölcslevek vitamintartalma nem változik, de a rosttartalmuk csökken, ezért a levek nem helyettesítik teljes mértékben a friss zöldségeket és gyümölcsöket – tette hozzá.

A gyümölcsnél jobb a zöldség?

Egy nemrég megjelent brit kutatás szerint a zöldség fogyasztása négyszer egészségesebb a gyümölcsnél, ám a szakember szerint ezt nem lehet ilyen biztosan kijelenteni. – Azt szoktam tanácsolni, hogy a napi 5 adagból három legyen a zöldség, kettő pedig a gyümölcs, hiszen utóbbinak magasabb a cukortartalma, de ez nem kőbe vésett szabály – mondta a dietetikus. – Ez a mennyiség a gyermekek egészséges táplálkozásához is megfelelő, több nem ajánlott nekik, mert ha jóllaknak a sok rosttól, kevesebb fehérjét fognak enni, ami pedig elengedhetetlen a fejlődésükhöz – javasolta.

Túlfogyasztási problémák nem jellemzőek a zöldségek és gyümölcsök esetén

Maximum az ismerten emésztőrendszeri megbetegedésben szenvedőknek kell odafigyelniük, hogy miből mennyit egyenek. Gyomorfekélyeseknek, epeköveseknek nem ajánlott sok babfélét, hüvelyest fogyasztaniuk, mert ezek puffasztó hatásúak, a savproblémákkal küzdőknek pedig a gyümölcsökre kell odafigyelniük.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztásra is igaz, hogy fontos a változatosság, hiszen a megfelelően vegyes táplálkozás az egészségünk alapja.

Napi 5 adag

Az ajánlott fél kilogramm zöldség elfogyasztása kis változtatással könnyen beépíthető az étrendünkbe.

• A reggeli mellé együnk egy paradicsomot vagy paprikát, ne csak néhány szeletet. A müzlit gazdagíthatjuk bogyós gyümölcsökkel, csonthéjasokkal. A zöldség- és gyümölcsléből pedig válasszunk rostosat.
• Tízóraira és uzsonnára együnk gyümölcsöt. Egy közepes alma vagy körte, esetleg egy banán megfelel egy adagnak. Ne fogyasszunk mindennap hasonló gyümölcsöt.
• Ebédre fogyasszunk olyan ételt, amelyben lehetőleg sok párolt vagy főtt zöldség van. A különböző  zöldséglevesek, főzelékek vagy a párolt zöldségköretek fedezik a déli egy adagot.
• Az esti zöldségadagot fedezi a friss zöldsaláta. Változatos fűszerezéssel, öntettel ízletes vacsora lehet önmagában, de akár natúr, sovány grillhús, tojás, pizza vagy szendvics mellé is fogyasztható.

Forrás: metropol.hu

Ősszel

Éves egészségterv  - Tippek, ötletek!

Januárban még mindenki buzgón sorolja, hogy 2014-ben milyen változásokat eszközöl majd az életében: „Eljárok edzeni!”, „Egészséges ételeket eszek”, „Kevesebbet stresszelek!”, stb.-stb. Ezek a megszokott, hangzatos újévi fogadalmak, melyek többsége sosem valósul meg. Miért? Mert nem vagyunk kellőképpen felkészültek. De idén másképp lesz! Készítettünk ugyanis egy egész éves bombabiztos egészségtervet! 
Ebben a mai rohanó világban nincs időnk semmire és sajnos rossz szokásaink rabjai vagyunk. Holott a vágyott egészséges és kiegyensúlyozott élet azon múlik, hogy a rossz közérzetet, netalántán betegséget okozó, helytelen szokásainkat ki tudjuk-e iktatni az életünkből, és le tudjuk-e cserélni helyes szokásokra. Mi is tudjuk és tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz változtatni a berögződött sémákon. De nem lehetetlen! Most ehhez adunk egy egész éves tervet, méghozzá évszakokra bontva.

Éves egészségterv : ősz

Az 1. és legfontosabb szabály:

Amit 1 hónapig csinálunk, ahhoz hozzászokunk, amit pedig 1 hónapig nem csinálunk, az általában kiesik a szokásaink köréből.

Mit egyek ősszel?

Az őszi nagy hajrában sokakkal előfordul, hogy nincs elég energiájuk az iskolában/munkahelyen, ez azért is lehet, mert kimarad a tápláló reggeli, pedig ez a nap legfontosabb étkezése. Persze bármilyen reggeli jobb a semminél, de az alacsony glikémiás indexű tűnik a legjobbnak. Gyerekeknek is kitűnő reggeli lehet például valamilyen zöldségkrém! Az sem mindegy, hogy mit eszünk és iszunk lefekvés előtt, ha jól akarunk aludni. Ételek és italok a jobb alvásért c. cikkünkért kattintson ide! >>>

Mire figyeljek ősszel?

Számítógépes munkát végző embereknél a görcsös nyaktáji fájdalom sajnos visszatérő rémálom. Ne hagyjuk, hogy súlyossá váljon, naponta többször végezzünk önmasszázst: masszírozzuk át a nyakat, a vállakat és a karokat is. Ha van rá lehetőségünk, akkor óránként szakítsuk meg a munkát, álljunk fel az asztaltól, végezzünk törzskörzést, nyújtózkodjunk, és közben lélegezzünk mélyeket.

Milyen étrend-kiegészítőket alkalmazzak ősszel?

Újra itt az iskolakezdés, és a közösségben sajnos gyorsan terjednek a vírusok és baktériumok. Az őszi időszakban érdemes erős hatóanyag-tartalmú grapefruitmag cseppet alkalmazni általános gomba-, vírus- és baktériumölő hatása miatt. Hogy agyunk is fitt legyen, fogyasszunk megfelelő arányban omega 6 és omega 3 olajokat, valamint B-vitaminokat, melyek elengedhetetlenek idegrendszerünk megfelelő működéséhez. Az őszi agyturbóról bővebben itt olvashat! >>> Az őszi hajhullás szintén gyakori probléma, ennek elkerülése érdekében érdemes pótolni a B2-vitamint, ami segíti az oxigén-felhasználást a körömben, a hajban és a bőrben egyaránt, valamint a cinket, ami szükséges a kollagének kialakulásához.

Óvja védje egészségét Ganodermával!

Kihívás: 1 új szokás plusz

Odafigyelés a bélflórára! A probiotikumok mindennapos fogyasztása kiemelten fontos. Legyen az új kíhívásunk az, hogy minden nap megiszunk egy pohár pre- és probiotikus joghurtporból készült joghurtot, ami egyensúlyban tartja a bélflóránkat. Egy jól működő immunrendszer ugyanis elképzelhetetlen a bélflóra egyensúlya nélkül! Az antibiotikumos kúrák után főleg fontos a probiotikumok fogyasztása, hiszen visszatelepítik a kipusztult bélbaktériumokat a bélrendszerünkbe.

Kihívás: 1 régi szokás mínusz

Finomított fehér cukor – számoljunk le az örök ellenséggel! Tudniillik cukorbetegséget, anyagcserezavarokat, fogszuvasodást, csontkárosodást, elhízást okozhat, ráadásul 50%-ban felelős a korai öregedésért. Jó-jó, de hogyan csökkentsük? Itt is él a fokozatosság elve: elég, ha hetente párszor a teánkat úgy isszuk meg, hogy nem teszünk bele fehér cukrot, hanem inkább mézet, nyírfacukrot vagy sztíviát; ha ez megvan, akkor apró lépésekkel ahhoz is hozzászoktathatjuk magunkat, hogy ’’üresen’’ isszuk a teát. Könnyebb lesz az átállás, mint hinnénk! Tudta például, hogy a fehér tea fokozza a vitalitást, ráadásul olyan az íze, hogy nem igényel édesítőt?

Tuti tipp őszre!

A nyári tűző napot bizonyára megsínylette a bőrünk és a hajunk is, ezért ősszel érdemes kipróbálgatni a házilag elkészíthető, igen praktikus arcpakolás vagy hajpakolás recepteket. Amíg fenn van a pakolás, hallgassunk zenét vagy olvassunk egy jó könyvet, ami elrepít egy másik világba.

Kató Iringó

Érdemes

Salátabár

Az egyik legegyszerűbben és leggyorsabban összeállítható harapnivaló a saláta. Akár előételként, akár főfogásként kerül az asztalra, jól elkészítve egészséges és igazi gasztronómiai élvezetet nyújt. Sosem válik unalmassá, hiszen a hozzávalók és a dresszing variálásával változatosan elkészíthető, a különféle recepteket könnyedén a saját ízlésünkre szabhatjuk.
Salátát a legkülönfélébb alapanyagokból kreálhatunk: a megszokott zöldségeken és zöldsalátán kívül készülhet tésztából, sovány húsból, sajtból, tojásból vagy gyümölcsből. A kész kombinációt ízletes öntettel koronázhatjuk meg.
A nyári nagy melegben különösen jólesik ebédre egy behűtött, jó ízű saláta, ráadásul az elkészítése is jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint egy klasszikus főtt ételé. Mire ügyeljünk, és miből válogathatunk?


Őrizze,védje egészségét Ganodermával! 

 

Hogyan lesz egészséges?

Még az egészségesnek kikiáltott saláta sem mindig az, aminek látszik. Hogy szervezetünk kedvében járjunk, érdemes néhány dologra odafigyelni.

• Zöldségből válasszunk mindig idényárut, a hideg hónapokban télálló zöldségeket (burgonya, répa, zeller stb.), vagy mélyhűtött hozzávalókat! A paradicsom, paprika, uborka, zöldsaláta télen és tavasszal sajnos több növényvédőszer-maradványt tartalmaz, mint vitamint, ezért érdemes majd csak a szezonjában fogyasztani őket, amikor már a szabad ég alatt teremnek meg és nem a fóliában.
• Felejtsük el a készen kapható salátaönteteket, porokat, dobozos salátákat! A bolti szószok amellett, hogy nem sajnálják belőlük sem a sót, sem a cukrot, sokszor igencsak zsírosak, és különféle mesterséges adalékanyagokat (pl. aromák, ízfokozók, tartósítószerek stb.) is tartalmazhatnak. Készítsük inkább házilag a dresszinget természetes alapanyagok – olívaolaj, ecet, natúr joghurt, kefir, tejföl, mustár, citromlé, fokhagyma és fűszerek – felhasználásával. Hogy salátánk könnyű legyen, bánjunk csínján az olajjal és a zsíros majonézzel! (Sőt, a majonézt akár helyettesíthetjük is mustárral, őrölt borssal, sóval és kevés nádcukorral ízesített zsírszegény tejföllel.)
• A saláták összeállításánál érdemes kerülni a kifejezetten zsíros összetevőket, mint például a bacon szalonna vagy a zsíros sajtok. Válasszunk inkább párolt vagy grillezett sovány húst, zsírszegény mozzarellát, feta sajtot.
• Ha párolt zöldségből készül a saláta, figyeljünk arra, hogy csak minimális folyadék hozzáadásával, saját levében pároljuk, és ez 5-10 percnél ne tartson tovább. A tűzről levéve és lefedve tartva a zöldség tovább puhul a gőzben, így kisebb lesz a vitaminveszteség mértéke. Roppanós, ízekben gazdag végeredményre számíthatunk, ha a zöldféléket gőzöléssel készítjük (pl. bambusz gőzölő segítségével).

Nyers saláták

A legegészségesebb kétségkívül a nyers zöldségekből készült saláta, hiszen megmaradnak a bennük lévő értékes vitaminok. Főzés, sütés, párolás és egyéb hőkezelés során ugyanis – az elkészítés idejétől és módjától függően – a zöldségekben található vitaminok kisebb-nagyobb része elvész, az enzimek és a ballasztanyagok hatása pedig nagymértékben csökken. Érdemes ezért napi étrendünkbe beiktatni az idényzöldfélékből készült nyers salátákat.
Mivel szervezetünknek a zsírban oldódó vitaminok (pl. A, D, E, K) felszívódásához feltétlenül szüksége van zsírokra, salátánkat érdemes kevés olívaolajból készített öntettel meglocsolni.
Ha főételként fogyasztjuk, dúsíthatjuk sovány sajttal, párolt hússal vagy éppen főtt tojással, ilyenkor olívaolaj helyett fűszeres-joghurtos szósszal öntözhetjük meg.

Színes saláta

Hozzávalók: fél fej lila káposzta, 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 2 gerezd zúzott fokhagyma, kevés só és őrölt bors, 1-2 evőkanál hidegen sajtolt extra szűz olívaolaj, kevés citromlé
Elkészítés: A megtisztított és lereszelt zöldségeket kevés sóval és őrölt borssal meghintjük, jól összekeverjük, majd rövid ideig állni hagyjuk. Addig az olívaolaj, a zúzott fokhagyma és a citromlé felhasználásával elkészítjük a dresszinget, végül a zöldségekre öntjük és átforgatjuk.

Saláták párolt zöldségekből

A párolást igénylő zöldségekből (pl. borsó, bab, lencse, burgonya, kukorica stb.) is ízletes salátát készíthetünk tejfölös-mustáros vagy éppen ecetes-hagymás szósszal megbolondítva. Friss alapanyagok híján használhatunk jó minőségű mirelit árut is, hiszen a megfelelően fagyasztott zöldségek tápanyagtartalma a friss zöldségekéhez hasonló, a fagyasztás során ugyanis nem semmisülnek meg a különböző vitaminok.

Ecetes-hagymás burgonyasaláta

Hozzávalók: 4-5 db nagyobbacska burgonya, 2 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál 10 %-os étkezési ecet, kevés só, őrölt fehérbors, nádcukor
Elkészítés: A burgonyát megtisztítjuk, majd héjában megfőzzük. Az elkészült krumpli héját lehúzzuk, felkarikázzuk és egy tálba tesszük. A karikára vágott hagymából, az ecetből, olajból és a fűszerekből öntetet készítünk, kevés vízzel hígítjuk, majd a burgonyára öntjük. Tálalás előtt egy-két óráig hűtőszekrényben érleljük.

Tésztasaláták

Nyáron igazi hűsítő fogás egy tányér ízletes tésztasaláta. Válasszunk durumbúzából készült tésztát! Könnyen emészthető, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, remek fehérje-, vitamin-, ásványi anyag- és rostforrás. Ráadásul rövid főzési idejénél fogva villámgyorsan elkészíthető, és hagyományos társaival ellentétben még csak nem is csirizesedik.
Salátaként kombinálhatjuk párolt zöldségekkel, hallal, sajttal, feldobhatjuk fűszeres-paradicsomos, tejfölös, kefires vagy épp olívaolajos szósszal.

Fokhagymás-spenótos tésztasaláta

Hozzávalók: 25 dkg durumlisztből készült penne, 40 dkg friss (vagy 1 csomag fagyasztott, leveles) spenót, 3-4 gerezd fokhagyma, kevés vaj, só, őrölt fehérbors
Elkészítés: A vajon megfuttatjuk a fokhagymát, majd rádobjuk a megmosott és lecsöpögtetett spenótot – ha mirelitből készítjük, előtte olvasszuk ki –, és kb. 2-3 percig fonnyasztjuk. Hozzáadjuk a kifőtt tésztát, sózzuk, borsozzuk, majd összekeverjük és pár percig tovább sütjük. Jól lehűtve tálaljuk.

V. Magdi

Összegyűjtöttük

3 nyomos érv, hogy fogyassz minél több D-vitamint!

A legismertebb hiánybetegség az angolkór, amely a csontok lágyulásával jár. A csontok erősítése mellett azonban a D-vitamin közel 200 gén működését befolyásolja, ezért hatással van az agyműködésre, a bőr állapotára, a fogak és a fogíny egészségére, a bélrendszer működésére - és még sorolhatnák. Érvek következnek, hogy miért egyél minél több májat, lazacot, halat.

Hirdetés

Sokan elsősorban a csontok egészségének megőrzése kapcsán hallottak róla, pedig
a legújabb kutatások szerint ennél jóval többre képes a D-vitamin. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat! 

Óvja-védje egészségét Ganodermával!

D-vitamin hiány betegséget okozhat!

Hagyományosan a túlsúlyt, a dohányzást és a mozgáshiányt tartják az úgynevezett civilizációs betegségek – például a szívproblémák vagy a rák – legfőbb okozójának. Pedig a legújabb tudományos eredmények alapján a D-vitamin-hiány is a kulcstényezők közé sorolható – különösen a nők esetében!

Miért van rá szükség?

A testünknek D-vitamin kell ahhoz, hogy be tudja építeni a kalciumot a csontokba. Ám úgy tűnik, nem csak emiatt létfontosságú, hiszen egyben számos élettani folyamat részese is. Íme, néhány példa! 

1. Óv a szív- és érrendszeri megbetegedésektől! 

Akinek túl kevés a szervezetében a D-vitamin, annál nagyobb eséllyel lép fel valamilyen érrendszeri probléma.

2. Az idegrendszer őre 

Tanulmányokkal igazolták, hogy a D-vitamin képes megelőzni a korfüggő betegségeket, így például a demenciát, azaz az öregkori leépülést és elbutulást is. Ha elég D-vitamin jut a szervezetedbe, a depresszió kialakulásának veszélye is csökken.

3. Védelem az anyaméhben

A gyermekorvosok azt tanácsolják a várandós kismamáknak, hogy a magzat védelme érdekében figyeljenek oda a megfelelő vitaminellátottságra. Azoknak a gyermekeknek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt gondoskodott a bőséges D-vitamin-bevitelről, később lényegesen erősebbek lettek a tejfogaik, és fogszuvasodás is ritkábban fordult elő náluk. Tanulmányok szerint a D-vitamin-hiányban szenvedő tinédzserek gyakrabban lesznek cukorbetegek, és könnyebben alakul ki náluk magas vérnyomás is.

Tudtad?

Noha elsőre a szervezet D-vitamin-szükségletének fedezése is egyszerűnek tűnhet, az emberek közel 50 százaléka mégis hiányállapotban szenved. A D-vitamin halfélékben található meg nagyobb mennyiségben, de a magyarországi halfogyasztás 1 főre vetítve mindössze évi 4 kg, amivel utolsók vagyunk az Európai Unió országainak listáján – fényévnyi távolságra az EU-s átlagtól, amely nagyjából 22 kg évente, természetesen fejenként! 

Így pótold!

D-vitaminban gazdag a halhús tele van értékes zsírsavakkal is, így segít a szervezetnek a zsíroldékony D-vitamin felvételében. A tojás, a máj, a D-vitaminnal dúsított margarinok és a tejtermékek rendszeres fogyasztása révén szintén pótolható ez a létfontosságú anyag.

 A levegő segít!

A napfényben szegény téli napokon a szervezetnek akár fél órára is szüksége lehet ahhoz, hogy elegendő mennyiségű UV-fényt tudjon „felvenni”. Ilyenkor se hanyagold el tehát a szabadban való sétát!  

Vigyázat, túladagolható! 

Ha D-vitamin-készítmények szedését tervezed, mindenképpen egyeztess az orvosoddal, a túladagolás ugyanis károsíthatja a veséket, a szívet, a tüdőt, valamint az ereket. Egyébként egyszerű vérvétellel is megállapítható, milyen a szervezeted D-vitamin-ellátottsága, és szükséged van-e a mesterséges pótlásra.

Fejtörést okoz?

Kedvenc reggelink, tízóraink és uzsonnánk - receptötletek

Előfordul, hogy fejtörést okoz, hogy mit együnk és/vagy adjunk a családnak reggelire, tízóraira vagy uzsonnára – hogy az finom, laktató, egészséges és változatos is legyen. Az alábbiakban összegyűjtöttük a mi kedvenceinket segítségképpen, a szerkesztoseg@vitaminsziget.com e-mail címre pedig várjuk kedves olvasóink kedvenc receptjeit! :)
A finom receptek előtt azonban vegyünk át néhány általános tanácsot. Ezeket érdemes szem előtt tartani, saját és családunk egészségének megőrzése érdekében:

• Törekedjünk rá, hogyha kenyeret, pékárut fogyasztunk, akkor az lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből (pl.: rozs, durum, tönköly) készüljön a fehér finomliszt helyett.
• Idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyasszunk minél többet napi szinten, ha nem is biót, de lehetőleg ellenőrzött forrásból származót. Segítségükkel nélkülözhetetlen vitaminokkal láthatjuk el szervezetünket.
• A finomított fehér cukrot,  a margarint és az olajban sült fogásokat lehetőség szerint kerüljük, vagy csak nagyon ritkán fogyasszuk.
• Igyunk meg napi több liter szénsavmentes, lehetőleg lúgos vizet, vagy gyógyteát, esetleg 100%-os gyümölcs- és zöldséglevet.
• Napi 4-5 dkg magvat is érdemes elrágcsálni.

 Egészséget egész évben a DXN termékeivel!

Kedvenc reggeli ötleteink

1.     Mazsolás és almás zabkása

A zabkásának rengeteg jótékony hatása ismert. Lassan felszívódó, gluténmentes szénhidrátról van szó, ami magas rosttartalma miatt jó hatással van az emésztésre, nyugtatja a gyomrot, a beleket.
Hozzávalók:
ˇ         1 pohár/2 dl zabpehely
ˇ         2 pohár víz
ˇ         mazsola és alma ízlés szerint
ˇ         mokkáskanálnyi fahéj
ˇ         mokkáskanálnyi kókusztejpor
ˇ         méz
Elkészítés: A zabpelyhet sűrűn kevergetve szárazon átforrósítjuk. Amikor illatozni kezd, hozzáadjuk a vizet, a fahéjat, a kókusztejport, illetve annyi mazsolát és meghámozott, feldarabolt almát, amennyit szeretnénk. Mindezt kis lángon, folyamatosan kevergetve főzzük, amíg besűrűsödik (kb. 10-15 perc). Ezután kevéske mézzel tálaljuk.

2.     Házi müzli

A változatosság gyönyörködtet! Éppen ezért inkább vásároljunk külön magokat, pelyheket, és mi magunk készítsünk el a saját, egyedi müzlinket reggelire. Gyümölcsökkel és natúr joghurttal dúsítva igazán mennyei! Ráadásul nem tartalmaz annyi szénhidrátot, mint az előrecsomagolt, bolti társai.
Hozzávalók:
ˇ         25 dkg zabpehely
ˇ         10 dkg puffasztott rizs
ˇ         10 dkg durvára tört mogyoró
ˇ         10 dkg durvára tört mandula
ˇ         10 dkg durvára tört dió
ˇ         10 dkg mazsola
ˇ         tálaláshoz gyümölcs, natúr joghurt ízlés szerint
Elkészítés: a hozzávalókat összekeverjük és egy csavaros üvegben tároljuk. Tálaláskor különféle gyümölcsöket és natúr joghurtot adunk hozzá ízlés szerint.

Kedvenc tízórai ötleteink

1.     Fahéjas körte/barackturmix

Hozzávalók:
ˇ         2 pohár natúr joghurt
ˇ         1 db körte és 1 db őszibarack
ˇ         fahéj, méz ízlés szerint
Elkészítés: Turmixgépben összeturmixoljuk a hozzávalókat, majd poharakban, hűtve tálaljuk.

2.     Céklás-almás smoothie

Hozzávalók:
ˇ         5-6 édeskés alma
ˇ         kis fej cékla
ˇ         gyömbér, fahéj, citromlé ízlés szerint
Elkészítés: Az almákat mossuk meg és vágjuk ki a magházát. A céklát hámozzuk meg vékonyan és vágjuk nagyobb darabokra. Ezeket turmixgépben összeturmixoljuk, kevéske vízzel hígítjuk, majd gyömbérrel, fahéjjal, citromlével ízesíthetjük.

Kedvenc uzsonna ötleteink

1.     Avokádókrém

Hozzávalók:
ˇ         1 érett avokádó
ˇ         1 evőkanál tejföl
ˇ         1 gerezd reszelt fokhagyma
ˇ         só, bors, citromlé ízlés szerint
Elkészítés: Vágjuk félbe az avokádót, evőkanállal kaparjuk ki a belsejét, majd villával törjük össze. Ezután keverjük össze a többi hozzávalóval, és frissen fogyasszuk el. Amúgy kb. 2 napig eláll a hűtőben, de előfordulhat, hogy kissé bebarnul a teteje, de citromkarikával lefedve kivédhetjük ezt.

2.     Majonézes padlizsánkrém

Hozzávalók:
ˇ         2 db közepes padlizsán
ˇ         2 közepes fej vöröshagyma
ˇ         só, bors
ˇ         3 dl házi majonézhez: 2 db tojássárgája, 2 dl olaj, 2 kávéskanál mustár, só, bors ízlés szerint
Elkészítés: A padlizsánt puhulásig sütjük (kb. 40 perc), a héját lehúzzuk, majd műanyag szeletelővel apróra vágjuk. A padlizsánpéphez hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát, és sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Ezután elkészítjük a házi majonézt: egy keverőtálba tesszük a tojássárgákat, majd hozzákeverjük fakanállal a sót, a borsot és a mustárt. Ezután óvatosan, vékony sugárban, lassan, folyamatos keverés mellett el kezdjük hozzáadagolni a szobahőmérsékletű olajat. Ha felvette az olajat és kellően krémes, akkor kész a majonéz. Ezután alaposan elkeverjük a majonézt a padlizsánpéppel, és hűtve tálaljuk.

3.     Cukkini krém

Hozzávalók:
ˇ         1 kg zsenge cukkini (lehetőleg kisebb darabokból)
ˇ         olívaolaj
ˇ         só, bors, fokhagyma ízlés szerint
Elkészítés: A meghámozott cukkinit uborkareszelőn lereszeljük, majd teszünk rá sót, borsot ízlés szerint. Olívaolajon, sűrű kevergetés mellett megfonnyasztjuk. A végén adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, párszor még megkeverjük, aztán lehúzzuk a tűzről. Kihűlve tálaljuk.

4.     Körözött 

Hozzávalók:
ˇ         25 dkg tehéntúró
ˇ         közepes vöröshagyma apróra vágva
ˇ         1 gerezd fokhagyma apróra vágva
ˇ         2 teáskanál fűszerpaprika
ˇ         1 kávéskanál só
ˇ         bors ízlés szerint
ˇ         1 teáskanál köménymag
ˇ         2 dl tejföl
ˇ         fél kávéskanál piros arany
Elkészítés: A túrót villával összetörjük, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót és alaposan elkeverjük. Pár órára hűtőbe rakjuk, csak utána tálaljuk.

A szerkesztő kedvence: ínycsiklandozó probiotikus joghurt A kiváló minőségű probiotikus joghurt segít egyensúlyban tartani a bélflórát és megerősíteni az immunrendszert.

Kató Iringó

Az évszak gyümölcsei

Őszi finomságok

Véget ért a nyár, megérkeztek a hűvös, egyre rövidülő őszi napok. Az óvoda, iskola, és a munkahelyi hajtás miatt ilyenkor megnő az energiaszükséglet. A téli hónapokra való felkészülés és a meghűléses megbetegedések elkerülése is megkívánja, hogy táplálkozásunkat az évszaknak megfelelően alakítsuk. Hangolódjunk az őszre az idényzöldségekből- és gyümölcsökből készült egészséges ételekkel!

Őrizze-védje egészségét Ganodermával! 

 

Az ősz gyümölcsei

Fogyasszunk minél többet az évszak gyümölcseiből! Itt az idő, hogy még a fagyos téli hónapok előtt feltöltsük vitaminkészletünket a szőlő, a körte, az alma és a szilva segítségével. Ezeket a gyümölcsöket ásványi anyag- és vitamintartalmuk miatt főként nyersen érdemes fogyasztanunk, frissítő hatásuk miatt lehetőleg délelőtt, legalább egy órával a főétkezés előtt kerüljenek a tányérra.

Közvetlenül evés után elfogyasztva a gyümölcs rothadni, erjedni kezd gyomrunkban, akár extrém gáztermelődést is okozhat. Ha viszont a főétkezés előtt esszük, a gyümölcsben lévő vitaminok, tápanyagok könnyebben felszívódnak, és még az emésztést is elősegítik. Sőt, akár leves helyett is választhatjuk kb. egy órával az ebéd előtt. Főve is ehetjük őket, ízletes őszi gyümölcsleves formájában, de akár frissítő salátát is összeüthetünk belőlük.

Gyümölcsleves

Hozzávalók: 2 db közepes méretű alma, 2 db körte, 8 szem szilva, ízlés szerint néhány szem szőlő, 2 dl tejföl, 1 evőkanál nádcukor, egy teáskanál teljes kiőrlésű búzaliszt, fahéj, szegfűszeg, egy csipet só és kb. másfél liter víz.
Elkészítés: A vizet forraljuk fel a cukorral, sóval, a fahéjjal és a szegfűszeggel. Adjuk hozzá a felaprított gyümölcsöt, és forraljuk pár percig. A tejfölből és a lisztből készítsünk habarást, (a lisztet helyettesíthetjük étkezési keményítővel) és forraljuk fel újra. Tálaljuk hidegen, vagy akár ízlés szerint langyosan.

Mézes-mogyorós gyümölcssaláta

Körtéből, almából és szilvából ízlés szerinti mennyiséget felaprítunk, néhány szem szőlőt leszemezünk, és egy tálba tesszük. Kevés akácmézet csorgatunk rá, majd megszórjuk apróra vágott törökmogyoróval.

Zöldségmix

Az őszi menüből a zöldségeket se hagyjuk ki: a csonterősítő kelkáposzta, a béta-karotinban gazdag sütőtök, az immunerősítő sárgarépa és a C-vitamin-bomba káposzta fogyasztása mindenképpen ajánlott! Nyersen remek salátákat készíthetünk belőlük, így vitamintartalmukból semmi sem vész el. Bár tápanyagaik egy része hőközlés hatására lebomlik, sütve-főzve is fogyaszthatjuk őket, hiszen élelmirostokban dúsak és nagyon ízletesek.

 

Répasaláta

Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 1 kis fej zellergumó, 20 dkg zsírszegény sajt, 2 dl tejföl, egy kevés olívaolaj, só, fehérbors.

Elkészítés: A répát, a zellert és a sajtot lereszeljük, majd egy tálban összekeverjük. A tejfölt kevés sóval és őrölt fehér borssal ízesítjük, elkeverjük az olívaolajjal és a keverékre öntjük. 1 órára hűtőszekrénybe tesszük.

Sütőtökös tészta

Hozzávalók: 1 közepes sütőtök, 1 kis üveg paradicsomkonzerv, 1 gerezd fokhagyma, 1 kis fej hagyma, kevés olaj, só, oregánó, kakukkfű, őrölt bors, egy csomag durumtészta, 20 dkg reszelt zsírszegény sajt.
Elkészítés: A sütőtököt kockákra vágva, alufóliába csomagolva kb. 200 fokon megsütjük, a héját eltávolítjuk, majd a belsejét kis kockákra vágjuk. A hagymát felaprítjuk, kevés olajon megfonnyasztjuk, ráöntjük a paradicsomkonzervet és a sütőtök-kockákat, hozzátesszük a zúzott fokhagymát és a fűszereket, majd összeforraljuk. Az így elkészült szószt a kifőzött tésztával elkeverve tűzálló tálba tesszük, megszórjuk a reszelt sajttal és sütőben rövid ideig sütjük, míg a teteje enyhén megpirul.

Magvazzunk!

Az olajos magvak az ősz elengedhetetlen kellékei: ne feledkezzünk meg a telítetlen zsírsavakat és fontos vitaminokat tartalmazó törökmogyoróról, a gazdag tápanyagtartalmú dióról, és a kalciumban gazdag manduláról. Már csak a dió- és mogyorótörés hangulata miatt is érdemes ilyenkor, szezonjában fogyasztanunk őket – mennyivel jobb, mint kibontani a zacskós, esetleg már avas vagy tán penészes, satnya darabokat. Azért is célszerű héjában beszerezni, mert az olajos magvak enzimtartalmukat igazán csak héjastól képesek megőrizni.

Amellett, hogy fogyasztásukkal sok fontos ásványi anyaghoz és vitaminhoz jut szervezetünk, segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében is. Együk őket naponta, azonban magas kalóriatartalmuk miatt mértékkel. Kiváló táplálék akár magában, csemegeként, de aprítva a reggeli müzli remek kiegészítői is lehetnek.

Müzli olajos magvakkal dúsítva

Hozzávalók: tönkölypehely, zabpehely, rizspehely, mazsola, durvára vágott dió és törökmogyoró, szárított almakarikák.

Elkészítés: A hozzávalókat ízlés szerinti mennyiségben és arányban összekeverjük. Reggeli gyanánt fogyaszthatjuk tejbe, joghurtba vagy akár préselt almalébe keverve. Fogyasztás előtt hagyjuk egy-két percet a folyadékban állni, míg kissé megpuhul.
A borongós, sokszor már-már telet idéző őszi napokat mindenképpen dobjuk fel vitamindús, színes ételekkel! Töltsük fel testünket tápanyagokkal, hiszen a tél beköszöntével már jóval kevesebb friss idényzöldség és gyümölcs áll rendelkezésre szervezetünk vitaminszükségletének pótlására.

V.M

Ne legyen túl megterhelő

3+1 munkahelyre vihető, könnyen elkészíthető étel

Fontos, hogy ne legyen túl megterhelő a gyomornak az ebéd, mert egyrészt a túl nehéz ételektől ellustulhatunk, elálmosodhatunk, másrészt a gyomrunknak sem tesz jót, hogyha napi szinten ilyen táplálékkal látjuk el.
Az ételkiszállító cégek és a munkahelyi menzák kínálata sajnos sok esetben nem sorolható az egészséges kategóriába, vagy ha sikerül ilyet találnunk, akkor az általában nem túl pénztárcabarát, ráadásul a menüt igen hamar meg is lehet unni. A legegyszerűbben úgy tudjuk felügyelni, mi az, amit megeszünk, ha magunk készítjük el az ebédet, éppen ezért összegyűjtöttünk pár munkahelyre vihető, könnyen elkészíthető fogást – kihegyezve a megjelenő őszi finomságokra, mint pl. körte, tök, szőlő, stb.



 Egészséget egész évben!

Lassíts le!

Az, hogyha van egy finom, egészséges ebédünk, még csak az első lépés. Azt el is kell tudni normálisan fogyasztani! Ne siessünk, ne kapkodjunk, szánjunk rá min. fél órát ebédünk elfogyasztására és alaposan rágjunk meg minden falatot. Semmi esetre se a számítógép előtt együnk, munka közben, hanem vonuljunk el és próbáljuk meg legalább ebéd közben kicsit kiszellőztetni a fejünket.

 1.     Hideg saláta

Az egyszerű és nagyszerű elvét követik a különböző saláták, amit ezerféleképpen kombinálhatunk. A bolti önteteket lehetőség szerint kerüljük, de a megszokott idényzöldségeket felturbózhatjuk főtt tojással, ínycsiklandó sajtfélékkel, sovány, sült húsokkal, sőt, gyümölcsökkel is. Utóbbira hoztunk egy finom receptet!

Szőlős-körtés saláta camembert sajttal

Hozzávalók: 1 fej saláta, 2 körte, 30 dkg szőlő, kis citromlé, 20 dkg camembert sajt, 2 evőkanál méz, 2 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál víz, ízlés szerint őrölt bors
Elkészítés: A meghámozott, felszeletelt körtét enyhén meglocsoljuk citromlével, ezután a szőlőt leszemezzük, a salátát apróra tépkedjük, a sajtot vékonyan felszeleteljük, mindezt pedig egy tálba tesszük. A mézet elkeverjük a vízzel, az olívaolajjal és a borssal, ezzel a keverékkel pedig meglocsoljuk a salátánkat.

2.     Főzelék

Hazánkban nagy hagyománya van annak, hogy a különféle zöldségekből főzelékeket alkotunk. Ha a főzeléket habarással készítjük, akkor egészségünk érdekében a finom fehér liszt helyett inkább teljes kiőrlésű lisztet használjunk. Sőt, kísérletezhetünk másféle lisztekkel is, pl. sárgaborsó-, kukorica-, vagy rizsliszt, mindegyikkel finom eredményt érhetünk el.

Kapros-tejfölös tökfőzelék

Hozzávalók: 50 dkg gyalult tök 1 kis csokor kaporral, 1 kis fej hagyma, kevés olívaolaj, 2 evőkanál teljes kiőrlésű liszt, kb. 1 dl tej, kb. 1 dl tejföl, só és citromlé ízlés szerint
Elkészítés: A tököt alaposan megmossuk, és hagyjuk lefolyni a levét. A hagymát és a kaprot felaprítjuk, majd a kapor 2/3-át a hagymával feltesszük kevéske olívaolajon pirulni, ezután mehet rá a só és a citromlé ízlés szerint. Utána rátesszük a kinyomkodott tököt és kevéske tejjel/tejföllel hígítjuk. Pár perc után kb. 6 dl vizet is ráöntünk, hozzáadjuk a maradék 1/3 rész kaprot, majd folyamatos kevergetés mellett kb. 15 percig főzzük. Egy kis tálban elkeverünk 1 dl tejfölt, 1 dl tejet és 2 evőkanál lisztet, majd behabarjuk vele a főzeléket.

3.     Tésztás egytálétel

A tészták szintén előnyösek, hiszen ezeket millióféleképpen variálhatjuk, persze ajánlott ezeket is mértékkel fogyasztani, nehogy alakunk bánja a tésztaimádatot. Érdemes durumtésztát vásárolni, mert ennek aminosav-, fehérje- és vitamintartalma előnyösebb, ráadásul főzni is könnyebb: a kifőtt tészta nem tapad össze, rugalmas marad.

Fokhagymás-csirkés spagetti

Hozzávalók: 300 g csirkemellfilé, 200 g spagetti tészta, 4 evőkanál olívaolaj, 4 gerezd fokhagyma, petrezselyemzöld, só, bors és reszelt sajt ízlés szerint
Elkészítés: A felkockázott húst 1 evőkanál olívaolaj, só és bors keverékébe min. 1 órára pácolódni hagyjuk. Sós, pár csepp olívaolajos vízben felrakjuk a tésztát főni, közben az apróra vágott fokhagymát kissé felhevített olívaolajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a húst és folyamatos kevergetés mellett, kb. 8-10 percig sütjük. Levesszük a tűzről, hozzáadunk kevéske apróra vágott petrezselymet, a maradék olívaolajat, illetve sóval, borssal ízesítjük ízlésünk szerint. A kifőtt tésztával összekeverjük, és reszelt sajttal megszórjuk.

4.     Csirkehúsos egytálétel

A csirkemell örök kedvenc! Csak arra kell mindenféleképpen odafigyelnünk, hogy megbízható forrásból szerezzük be a húst. Sajnos egyes, a megfelelő állattartás szempontjait nélkülöző húsfélék akár antibiotikum, nyugtató és anabolikus hormon maradványokat is tartalmazhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogyha nem is bio, de ellenőrzött forrásból származó hús kerüljön csak az asztalunkra.

Almás-körtés csirkemell

Hozzávalók: 50 dkg csirkemell szeletelve, 2 alma, 2 körte, 2 dl tejszín, 2 dl tej, kevés liszt, só, bors és reszelt sajt ízlés szerint, köretnek rizs
Elkészítés: Egy jénai tál aljára teszünk egy sor szeletelt almát és körtét, erre jön egy sor sózott, lisztben megforgatott húsréteg, majd egy gyümölcsös sorral zárjuk. A tetejére rászórjuk a sajtot, és az egészet nyakon öntjük tejjel (a tejbe tehetünk akár egy kis lisztet is) és tejszínnel. Sütőben fólia alatt kb. 1 óráig sütjük.

Kató Iringó

Tegyünk ellene

Csökkentsük a magas vérnyomást 

 

Óvja-védje egészségét Ganodermával!

Blikk információ

 

Csendes gyilkosnak is nevezik, mert nincsenek tünetei, mégis súlyos betegségekhez vezethet.

Az esetek 90 százalékában a magas vérnyomás okát nem lehet kideríteni, azonban hajlamosító tényező a dohányzás, az elhízás, a nem – a férfiak kétszer annyira hajlamosak magas vérnyomásra, mint a nők –, a magas nátriumtartalmú étrend és a genetika.

 

A fokhagyma gyógyír a problémára 

Jótékony ásványianyagok

Több tanulmány is kimutatta, hogy a kalcium csökkenti a vérnyomást, részt vesz az izom-összehúzódásban, ezért jó hatású a szívre és az erekre.

A magnézium ellazítja az ereket szabályozó izmokat, ezzel szabadabb utat enged a véráramnak. Emellett segít fenntartani a kálium és a nátrium egyensúlyát a vérben, ami jótékony hatást fejt ki a vérnyomásra.

A kálium szintén hatékonyan csökkenti a vérnyomást, emiatt érdemes minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani

 

Nincsenek tünetei, mégis súlyos betegségekhez vezethet.

Gyógyító növények

A galagonya tágítja az ereket, és a pulzusszámot is csök-

kenti.

A fokhagyma amellett, hogy hatékonyan csökkenti a vérnyomást, a vérlemezkék összetapadását is gátolja, ezért csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét.

A nyugtató hatású citromfűtea, amely általános keringésjavító, hasznos lehet az idegi eredetű magas vérnyomás kezelésében.

Segíthetnek a vitaminok

A C-vitamin az erek tágításával csökkentheti a magas vérnyomást. Kutatások szerint a verőerek rugalmatlanságát az érelmeszesedés okozza, ami ellen a C-vitamin védhet.

Emellett a D-vitamin-hiány hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Az amerikai Alabamai Egyetem tudósai észrevették, hogy azokon a területeken, ahol több a napfény – a napfény váltja ki a D-vitamin termelését a szervezetünkben – ez ritkább betegség. A szakértők úgy gondolják, hogy a D-vitaminnak köze lehet olyan hormonok termeléséhez, amelyek hatással vannak a vérnyomásra.

Három fontos összetevő

Minőségi táplálkozás: rostok, zöldség-gyümölcsök és fehérjék

Minőségi táplálkozás alatt a szervezetünk működéséhez elengedhetetlen tápanyagok bevitelét értjük, méghozzá megfelelő arányban és esetenként minél feldolgozatlanabb formában.
A minőségi táplálkozásnak több alappillére van, de mi most cikkünkben három fontos összetevőt emeltünk ki: a rostokat, a zöldség-gyümölcsöket és a fehérjéket.


Ha odafigyelne az egészségére,a megoldást itt találja!

  1 Rostok

• Miért jók? Növelik a bélmozgást, javítják az anyagcserét és az emésztési funkciókat, csökkentik a zsírok felszívódását.
  
• Miben vannak benne? Vízben oldódó rostok találhatóak például az almában, a banánban, a citrusfélékben, a sárgarépában, a krumpliban, a zabfélékben, az árpában és a babfélékben. Vízben nem oldódó rostok találhatóak például a teljes kiőrlésű gabonalisztekből készült pékárukban vagy a diófélékben és más magvakban.
  
• Mennyit kell fogyasztani belőlük? Felnőtteknek az ajánlott napi rostbevitel 25-30 g. A kimutatások szerint a magyarok viszont kb. 15-23 g-ot fogyasztanak/nap, ami igen kevés.
  
• Tuti tipp: fehér lisztből készült pékáruk és tészták helyett teljes kiőrlésűt válasszunk, chips és csoki helyett pedig magvakat, pl. kesudiót nassoljunk. Ugyanakkor ne felejtsünk el napi 2-3 liter tiszta vizet is meginni, ugyanis a rostok egy része csak vízzel együtt fejti ki jótékony hatását.
  

  2 Zöldségek, gyümölcsök

• Miért jók? A szezonnak megfelelő idényzöldségek és –gyümölcsök nemcsak finomak, hanem egészségesek is, hiszen tele vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
• Mennyit kell fogyasztani belőlük? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 5 adag zöldség-gyümölcs javasolt, ami azt jelenti, hogy min. fél kg zöldséget-gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk, lehetőleg több adagban.
• Tuti tipp: a szezonnak megfelelő idényzöldségeket és –gyümölcsöket minél több alkalommal fogyasszuk friss formában, hiszen ha megfőzzük őket, akkor veszítenek a vitamin-, enzimtartalmukból. Ha tehetjük, akkor vásároljunk biotermesztésűt, vagy legalább ellenőrzött forrásból származót, és fontos, hogy mindig alaposan tisztítsuk meg őket elfogyasztás előtt. Alkalomadtán tarthatunk gyümölcs-/zöldségnapot is!

  3 Fehérje

• Miért jók? A fehérjék olyan szerves anyagok, amelyek aminosavakból épülnek fel. Fehérje forrásként nemcsak az állati eredetű fehérjék szolgálnak, hanem a zöldségek, hüvelyesek, magvak, sőt a gabonák is. A 9 esszenciális aminosavat egyben minden húsféle tartalmazza, de ha nem egyféle zöldséget eszünk, azzal is teljes értékű fehérjepótlás biztosítható.
• Miben vannak benne? Vannak állati és növényi eredetű fehérjeforrások, pl. hús, tojás, tej, tejtermékek, hal, hüvelyesek, zöldlevelesek, gyökérzöldségek és magvak.
• Mennyit kell fogyasztani belőlük? A fehérjeszükséglet megállapítását különböző szintekhez lehet kötni: minél fiatalabb a szervezet, annál nagyobb a testtömeg-kg-ra vonatkoztatott fehérjeszükséglete, ám általánosságban elmondható, hogy ételeink 20-22%-ának kellene fehérjének lennie.
• Tuti tipp: a tengeri halak egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is, ám sajnos előfordulhat, hogy szennyezett, pl. nehézfémeket tartalmazó vizekből származnak. Ezt megelőzendő vásároljunk inkább (ellenőrzött forrásból származó) kisebb méretű tengeri halakat (pl. szardínia, hering), ezekben ugyanis kisebb mennyiségben halmozódhat fel a nehézfém rövidebb életük miatt.

Minőségi táplálkozás a mennyiségi táplálkozás helyett

A mai modern világunkra egyre-inkább a folytonos rohanás és az állandósult időhiány jellemző. Innen pedig már csak egy lépésnyire van az, hogy egyre több rossz szokást vegyünk fel (nem ebédelünk a munkahelyen, hogyha igen, akkor szemétkaját eszünk; stressz hatására feleslegesen nassolunk, növényeinknek vizet adunk, magunkba viszont kólát döntünk, stb.-stb.). Márpedig ha egészséges és harmonikus életet szeretnénk élni, akkor a helytelen szokások a lehető legrosszabb utat mutatják nekünk. Jóllehet nem könnyű, de tudatosan oda kell figyelnünk (ha apránként, akkor apránként!), hogy a berögződött, rossz szokásainkat elhagyjuk és lecseréljük őket helyes szokásokra.

Kezdjük az elején, pl. az alábbi 5 tétellel

Minél kevesebb:

●     impulzív vásárlás,

●     előrecsomagolt, kész élelmiszer,

●     hozzáadott cukor és só,

●     szénsavas üdítőital, energiaital, alkohol,

●     gyorséttermi bekajálás!

Kezdje el még ma!

Kató Iringó

Belsőleg

Méregtelenítés belsőleg

 
Egy olyan világban, ahol minden nap testünk számára idegen anyagok kerülnek szervezetünkbe, időszakosan szükségünk van tisztulásra, szervezetünk nagytakarítására.

Ezt sokan érezzük is, hisz a különböző méreganyagok megterhelik minden egyes szervünket. Bár legnagyobbrészt a zsír- és izomszövetekbe képesek lerakódni, rontják az emésztésünket, nehezítik a máj működését, megterhelik a veséket, a légzőrendszert, sőt bőrelváltozásokat is okoznak.

A szervezet egyik reakciója ezen anyagok gyors megkötésére, hogy nyákfelszaporodást okoznak, ami eldugíthatja orr- és melléküregeinket is, és megvastagítja a bélnyálkahártya belső rétegét, ami felszívódási zavarokhoz vezethet.

A méregtelenítő eljárások célja, hogy időnként semlegesítsük és eltávolítsuk a lerakódott toxinokat, mint ahogy a port is letöröljük időnként lakásunk eldugott zugaiban.

Egészségben egész évben!

 

Előzzük meg a mérgek felhalmozódását!

Az elsődleges és legfontosabb feladat itt is a megelőzés, tehát az életmódi elemek megváltoztatásával meg kell akadályoznunk a toxikus anyagok felhalmozódását. Mérsékelni kell a környezeti ártalmakat, a túlságosan feldolgozott ételek, valamint az alkohol fogyasztását, a dohányzást, és a mesterséges kozmetikai szerek használatát.

Fontos továbbá, hogy folyamatosan gondoskodjuk a szervezetünkbe jutó, nem oda való anyagok eltávolításáról. Épp ezért a megfelelő minőségű, mennyiségű folyadékfogyasztás, melynek révén a toxinok gyorsabban képesek eltávozni testünkből, talán a legfontosabb életmódi elem. E mellett a rendszeres testmozgás - a keringés és a nyirokkeringés fokozása révén - még a rejtett zugokból is könnyebben előhozza az oda bekerülő környezeti mérgeket.

Támogassuk a méregtelenítő funkciókat!

Mivel a környezeti mérgek nagy része a bélrendszeren keresztül jut a testünkbe, ez az a hely, ami a legnagyobb terhelésnek van kitéve. Kézenfekvő tehát, hogy bélrendszerünk tisztítása a méregtelenítés első eleme.

A máj méregtelenítő folyamatainak végtermékei - vagy legalábbis egy részük - szintén a bélrendszeren keresztül távoznak, így terhelt bélrendszer esetén könnyebben vissza is kerülnek testünkbe.

Különböző béltisztító eljárások léteznek

Ezek a bélrendszerben megrekedő lerakódások eltávolítására szolgálnak. Ezek egy része az egyszerű beöntésektől a colon hidroterápiáig terjed. Ez utóbbi egy speciális eszközzel végzett vizsgálat, amivel nagyobb bélszakaszt és alaposabban lehet kiöblíteni, mint sima beöntéssel. Mindkettőre igaz azonban, hogy hatásuk csak a bélrendszer alsó szakaszára terjed ki. E mellett azonban fontos az is, hogy mit viszünk be szájon keresztül, ami az egész bélrendszeren végigmegy.

Léteznek gyógynövények, amelyek magas rosttartalmuknál fogva saját tömegüknél sokkal több vizet képesek magukhoz venni, így „öblítik” át a béltraktus egészét, de egyes összetevők fizikailag is képesek „lesúrolni” a bélfal hámjáról az ott megrekedt, de nem odavaló anyagokat, nyákot. Ilyenek a lenmag, a Psyllium Husk, a zsúrlófű, a zab, béta glukán, Cascara Sagrada is. Komplex termékként pedig a Fitline Basics.

Ha székrekedésünk van, vagy csak lassabb a bélműködésünk, a méreganyagok áthaladása is lassabb. Minél több ideig vannak a bélrendszerben, annál nagyobb esélyük van minél nagyobb mennyiségben felszívódni.

A betegségek legnagyobb része a bélrendszerben kezdődik

Éppen ezért tartsuk szem előtt: ha nincs legalább naponta egyszer székletünk, az komoly kockázati tényező a betegségek kialakulása szempontjából. Épp ezért lehetséges az például, hogy a rostmentes táplálkozás nem csak a vastagbélrák kockázatát növeli, de éppúgy kockázati tényezője a cukorbetegségnek és a szív-érrendszeri betegségeknek is.

Meg kell említeni az különböző agyagkészítményeket is. Ilyenek a Bentonit anyag és a Montmorillonit agyag. Ezek az agyagok korábbi vulkáni tevékenység során kialakuló hamuból jöttek létre, amielyek aztán sokáig a tengerfenekén voltak. Hatalmas belső felületük révén rengeteg toxin - és egyes adatok szerint nehézfémek - megkötésére alkalmasak. E mellett nagy mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat.

Hatásukat az aktív szénhez lehet hasonlítani, ám toxinkötő hatásuk sokkal hatékonyabb és nem okoznak székrekedést. Ilyen készítmény (Montmorillonit) az Earth Essence.

A bélflóra helyreállítása

A bélrendszer támogatásához a bélflóra, azaz a bélben található jó és rossz baktériumok arányának helyreállítása fontos feladat. Erre alkalmasak a különböző probiotikus készítmények, melyek közül egy-egy tisztítókúra kapcsán érdemes a kapszulás változatot alkalmazni pl.: BioFlora, mivel a tejtermékek nyákképző hatásúak lehetnek. A köztes időben azonban probiotikus joghurt rendszeres fogyasztása mindenképp javasolt. FitLine All in 1000 joghurtért kattintson ide! >>>

Fontos még megjegyezni az emésztőenzimeket, melyek hiánya felszívódási zavarokhoz vezethet, sőt az allergiák melegágya is lehet. Esetenként ezért ezek pótlására is szükség lehet.

A felszívódás fő helye a bélrendszer, a kiválasztás fő szerve pedig a vese

A vese támogatása a hatékony méregtelenítés másik fő eleme. Azonban jó ha tudjuk, hogy a mérgek kiválasztása csak egy kis része a vese feladatának. E szervünk szabályozza a vérben levő ionok összetételét, gondoskodik a megfelelő vízháztartásról, szabályozza a sav-bázis háztartást, szabályozza a vérnyomást, részt vesz a D-vitamin aktiválásában és még a vörösvérsejtek termelését is serkenti.

A vese megfelelő működéséhez megfelelő mennyiségű folyadékra van szükség. Hiába áramlik át rajta a véráram 20%-a, ha szinte mindent vissza kell szívnia, hogy bent tartsa a vizet a testben. Tehát a megfelelő folyadékfogyasztás elengedhetetlen része nem csak a méregtelenítésnek, de alapvető része kell legyen a napi rutinnak is.

Méregtelenítés alatt az a jó, ha a vizelet színe nagyon világos, szinte áttetsző. Ez ugyanis azt jelenti, hogy kicsi benne az oldott anyagok koncentrációja, tehát könnyen távoznak a testünkből. A vesét vízhajtó és vizeletfertőtlenítő gyógynövény teákkal is támogathatjuk (csalán, zsúrló, medveszőlőlevél, kisvirágú füzike stb.).

A méreganyagok hatástalanításában a máj játszik központi szerepet

A máj méregtelenítő funkcióit többféle anyaggal támogathatjuk. Fontos tudni azonban, hogy a máj működése során szabadul fel a legtöbb ártalmas szabadgyök. Épp ezért a májban található a legtöbb gyökfogó enzim is. Ezek működésének támogatására azonban igen fontos a megfelelő ellátottság C-vitaminnal, Szelénnel, E-vitaminnal és Béta- karotinnal.

A májműködés serkentésére a máriatövis és homoktövis hatóanyagai a legjobbak, de meg kell említeni ebből a szempontból a brokkolit (és a többi keresztes virágú növényt), illetve a grapefruitot is. Emellett különböző májtisztító programok nagyobb mennyiségű (napi 1-2 dl) olívaolaj fogyasztását is javasolják, ami az epetermelés serkentésével „átmossa” a májat.

Tisztító eljárások fajtái

Méregtelenítés során tehát a bő folyadékfogyasztás alapelvét kell követnünk, és figyelnünk kell rá, hogy ne vigyünk be ártalmas anyagot szervezetünkbe. Vannak egyoldalú, egykomponensű és komplex programok. Mindegyiknek megvan a maga helye, de általánosan nehéz javaslatot tenni. A legjobb a komplex léböjt, de érdemes lehet kipróbálni a szűkebb spektrumú programokat is.
A rövidebb programok csak alkalmankénti tisztításra szolgálnak, de a nagytakarítást minimum 1-2 hétig érdemes végezni. Ennek ideje tavasszal, és ősszel esedékes.

Klasszikus léböjt

Egy 7 napos felvezető szakasszal kezdve jobban viseljük a szilárd táplálék hiányát (min. 4 nap).

• 1. nap >>> Hagyd el a hús és a cukor fogyasztását!
• 2. nap >>> Hagyd el a tejtermékek fogyasztását!
• 3. nap >>> Hagyd el a kenyér és a tészta fogyasztását (marad a zöldség, gyümölcs)!
• 4. nap >>> Hagyd el a gyümölcs fogyasztását (marad a zöldség)!
• 5.nap  >>> Ekkor kezdődik igazán a lébőjtkúra, ami azt jelenti, hogy az étkezések helyett facsart gyümölcslevet vagy zöldséglevet és sok-sok tisztított vizet iszunk. Általában az étkezéseket érdemes a levek ivásával pótolni és a többi időben sok vizet inni, hogy a mérgeket ürítse ki a szervezet.

A gyümölcsöket és a zöldségeket keverhetjük, de figyeljünk a ízekre, mert nem minden finom együtt! Fontos, hogy zöldségekhez csak almát keverjünk a gyümölcsök közül, gyümölcsökhöz pedig csak répát tegyünk.

A kúrát kiegészíthetjük 1-2 liter Innerlight Supergreens porból készített zöld lével, ami kitűnően lúgosítja a szervezetünket és táplál!

A végén levezető szakasszal kell zárni a kúrát, ami pont a felvezető fordítva végrehajtva! Ilyenkor egyszerre csak egy maréknyi ételt együnk; amíg lehet, ne tágítsuk vissza a gyomrunkat!

Egy ilyen kúrát, a fent említett étrend-kiegészítőkkel ki lehet egészíteni, amivel a hatás fokozható.

Léteznek egy-egy összetevőre épülő kúrák is, melyeket a változatosság kedvéért ki lehet próbálni. Ezek a kúrák nem igazi tisztítókúrák, hanem az adott növény életani hatását használják ki.

Paradicsomkúra

Reumatikus betegségekre, vese- és epekő-bántalmakra, gyomorsav-túltengésre.

A háromhetes kúra idején éretten és nyersen kell fogyasztani a paradicsomokat. Az első héten délelőtt csak paradicsomot egyen, majd szokás szerint ebédeljen és vacsorázzon. A második héten délig és vacsorára fogyasszon paradicsomot, és ebédeljen a megszokott módon. A harmadik hét ritmusa ugyanolyan, mint az első hété. A bátrak beiktathatnak 2-3 paradicsom-napot, amikor mást nem, csak ezt a zöldséget eszik.

Almakúra

Általános tisztításra, méregtelenítésre, újjáépítő célra.

Öt hétig tart a kúra. Az első héten délig csak almát egyen, majd szokás szerint ebédeljen és vacsorázzon. A második héten délig és vacsorára almát fogyasszon, és ebédeljen a megszokott módon. A harmadik héten egész nap almát egyen, öt részre elosztva. A negyedik héten ismételje meg a második hét menetét, az utolsó héten pedig az első hét programját.

Méregtelenítő italok

A lékúrát lehet napi szinten is alkalmazni. Az egynapos lékúra két okból is jótékony hatású. Megtisztítja a szervezetet a beépült méreganyagoktól, melyek esetleg már közrejátszottak valamilyen betegség kialakulásban. Ugyanakkor az esetleges napi kellemetlenségek (fejfájás, stressz, stb.) kivédése ellen is kiváló módszer.

Greenpeace ital recept

Ez a zöld ivólé kiváló méregtelenítő ital, segít az energiaszint fenntartásában. A leveles zöldségek különösen hasznosak a mérgekkel teli májnak. A petrezselyem enyhén vizelethajtó, cinket és nyomokban ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek elősegítik a máj hatékony működését. A zeller megtisztítja a májat és a nyirokrendszert, valamint javítja az emésztést.
Hozzávalók: 100 g brokkoli, 100 g kelkáposzta, 25 g petrezselyem, 50 g zellerlevél
Elkészítése: Facsarjuk ki az összetevőket, és egy pohárban jégkockával szolgáljuk. Kelkáposztával díszítsük, tetszés szerint.

Szuper méregtelenítő ital recept

Egyszerű, ám nagyszerű ivólé: a legjobb általános ital a belső tisztításra és az immunrendszer megerősítésére. Az alma és a sárgarépa kifejezetten magas arányban tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat.

Hozzávalók: 4 db sárgarépa, 2 db zöld alma

Elkészítése: Facsarjuk ki az összetevőket, és magas falú pohárban, jéggel szervírozzuk. Díszíthetjük almaszeletekkel.

Dr. Gulyás Tamás