Bizonyított...
A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek.Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán diéta a cukorbetegség ellen is véd?
A Navarrai Egyetem kutatói Észak-Spanyolországban 13 753 nem cukorbeteg egyént vontak be vizsgálatukba, átlagosan 4 és fél éven át részletesen követték egészségügyi és táplálkozási szokásaikat. Az utánkövetési periódus végére 103 személynél diagnosztizáltak kettes típusú cukorbetegséget. A betegek közt jelentős túlsúlyban voltak a nem mediterrán diéta követői.A mediterrán diéta legszigorúbb híveinek relatív kockázata 83 százalékkal alacsonyabb volt a diabéteszre. Meglepő módon éppen ebben a csoportban találták a legtöbb rizikófaktort a betegségre; a mediterrán diéta követői idősebbek voltak, többször fordult elő a családjukban cukorbetegség, gyakoribb volt körükben az ülő életmód és a korábbi dohányzás. A diéta azonban, úgy tűnik, megvédte őket – állítják a szerzők.
A kettes típusú cukorbetegség mára már járványos méreteket öltött mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A szakértők ezért a cukor- és zsírdúsabb étrendre való áttérést, valamint az ülő életmódot okolják. A cukorbetegség ritkább formája, az egyes típusú, a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeinek maradandó károsodása következtében alakul ki, és rendszerint már fiatalabb korban megjelenik.
Spanyolország és Olaszország arra kéri az UNESCO-t, hogy a mediterrán diéta az Eszmei Kulturális Örökségek listájára kerüljön.
A mediterrán diéta 8 aranyszabálya
1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.
3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajjal kell használni.
4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.
5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).
7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.) csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.
8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.
A mediterrán diéta alatt nemcsak finom és egészséges ételeket fogyaszthatunk, hanem zsírpárna is lassan, de biztosan kezd eltűnni testünkről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése